gyulladásgátló, fájdalomcsillapító és lázcsillapító...

...bevehetem egyszerre?

thermometer-1539191_640.jpgHa lázam van, beveszek egy lázcsillapítót, ha fáj a fejem, egy fájdalomcsillapítót, ha pedig az ízületi gyulladás okoz panaszt, akkor egy gyulladáscsökkentőt. És ha egyszerre mindhárom panasz jelentkezik, akkor egyszerre mindhárom szert - vagy mégsem?

Teljesen érthető, hogy a beteg ember éppen aktuális panaszára keres gyógyírt, de még nyomorult állapotunkban is érdemes elolvasni, hogy pontosan mit veszünk be. A leggyakoribb hiba már így is kiszűrhető: elkerülhető, hogy ugyanazt a hatóanyagot egyszerre több, eltérő fantázianevű gyógyszerként vegyük be. A vény nélkül kapható gyógyszerek igen jelentős része a fájdalom, láz, gyulladás csillapítását szolgálja, és sokkal kevesebb hatóanyag létezik, mint ahány különböző termék - ergo nagyon sok, igen eltérő nevű és csomagolású gyógyszer ugyanazt a hatóanyagot tartalmazza. Érdemes tehát nemcsak a fantázianevet elolvasni a dobozon, hanem a hatóanyag nevét is: ugyanazt a hatóanyagot egyszerre két (vagy több) gyógyszer részeként elfogyasztva a hatás nem feltétlenül, de a mellékhatás kockázata egész biztosan fokozódik. A gyógyszerek javasolt adagját úgy állapítják meg, hogy az az átlagos beteg számára hatásos legyen, de a mellékhatások rizikója minimális. Ha növeljük a dózist (túladagolunk), a hatásosság nem nagyon fokozódik, a nemkívánatos hatások súlyossága, gyakorisága viszont igen. Mindez elkerülhető, ha nem veszünk be egyszerre több olyan gyógyszert, amelynek ugyanaz a hatóanyaga.

A túladagolással kapcsolatban leggyakrabban említett példa a paracetamolé: ez a nagyon hatásos, megfelelően adagolva biztonságos fájdalom- és lázcsillapító az USÁ-ban évente több mint 50 000, jellemzően májkárosodással összefüggő gyógyszermérgezés (a betegek fele kórházban köt ki), és mintegy 500 haláleset közvetlen oka. Pedig a túladagolást nem is olyan könnyű elérni: az ajánlott dózis sokszorosa esetén alakul ki a mérgezés. Ilyen adagban a paracetamol májkárosító hatású. Mivel túldozírozva a májban nem tud megfelelően lebomlani, mérgező vegyületté alakul, amely károsítja, elpusztítja a májsejteket. Ugyan van ellenszer a mérgezésre, de paracetamolmérgezésben a betegek sokszor tünetmentesek, vagy csak hányingerre panaszkodnak. Amikor már súlyosabb tünetek jelentkeznek, a beavatkozás elkésett: a májkárosodás akár visszafordíthatatlan is lehet. Ezért kell betartani az előírt adagolást, s ezért nem kell biztos, ami biztos alapon egyszerre több, különbözőnek gondolt gyógyszert bevenni ugyanarra a panaszra.

Kicsit nehezítettebb a terep, amikor a gyártó szándékosan törekszik arra, hogy két, azonos hatóanyagú termékről azt feltételezzük, különböző gyógyszerekről van szó. Az egyik intenzíven reklámozott (ibuprofént tartalmazó) gyógyszert hatékony láz- és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő szerként ismerhetjük meg a hirdetésekből, ugyanazon gyár hasonló nevű, azonos hatóanyagot némileg emelt dózisban tartalmazó termékét fejfájáscsillapítóként pozícionálják. Marketing szempontból érthető: így biztosan növelhető a forgalom, hiszen vannak, akik egyszerre mindkettőt megvásárolják - egyiket ilyen, másikat olyan célra. S ha szerencséjük van (vagy pedig elég szemfülesek), nem veszik be egyszerre mindkettőt...

De hogy fordulhat elő, hogy ugyanaz a hatóanyag különböző hatásokat fejt ki két különböző készítményben? Hát úgy, hogy a gyulladáscsökkentő, lázcsillapító és fájdalomcsillapító hatás alapja tulajdonképpen ugyanaz: az ún. ciklooxigenáz enzim gátlása. Ez az enzim segíti elő az arachidonsav átalakulását a szervezetben - ha ez a kémiai folyamat végbemegy, olyan vegyületek (prosztaglandinok) keletkeznek, amelyek fájdalom, láz és gyulladás kialakulását idézik elő. A helyzet ennél kicsit bonyolultabb: a prosztaglandinoknak számos élettani, az egészséges életműködéshez nélkülözhetetlen feladatuk is van, azonban egyensúlyuk felborulása káros folyamatokat indíthat el. Az egyensúly megbomlása esetén a láz, a fájdalom és a gyulladás a legkönnyebben észlelhető tünetek. Ha a felborult egyensúly visszaállítására az említett enzimet gátoljuk ibuprofénnel, akkor részben az alkalmazott dózis, részben pedig a marketingosztály döntésének kérdése, hogy a gyógyszer gyulladáscsökkentő, lázcsillapító vagy fájdalommérséklő hatását helyezik előtérbe.

Még bonyolultabb a helyzet attól, hogy egy egész sor gyógyszerhatóanyag gátolja a gyulladás/fájdalom/láz kialakulásban szerepet játszó enzimet: Magyarországon több mint 20 különböző molekula van forgalomban sok száz termék részeként. Beteg legyen a talpán, aki képes gyorsan utánanézni, hogy az egészen különböző hatóanyagnevek (acetil-szalicilsavtól az ibuprofénen, paracetamolon keresztül a nimezulidig) ugyanolyan jellegű hatást fejtenek-e ki - különösen, ha a marketingüzenetek ennek ellenkezőjét sugallják. Pedig ez lényeges kérdés: ha különböző panaszokra különböző nevű és hatóanyagú, de ugyanolyan módon ható gyógyszereket veszünk be egyszerre, akkor számíthatunk arra, hogy a mellékhatások rizikója növekszik. Ennek elkerülésére legegyszerűbb talán (kicsit leegyszerűsítve) abból kiindulni, hogy az összes vény nélkül kapható láz-, fájdalom és gyulladáscsökkentő nagyjából azonos módon hat, ezért ezeket ne vegyük be egyszerre, kivéve, ha egy egészségügyi szakember megfelelő megfontolás alapján ezt javasolja.